Az 1524-es esztendő eseményeinek bemutatását kezdjük egy kis európai áttekintéssel. Kik is uralkodtak ekkor a jelentősebb országokban?
Magyar királyság: II. Lajos
Oszmán Birodalom: I. Szulejmán
V. Károly: német-római császár és spanyol király
VII. Kelemen: római pápa
I. Ferdinánd: osztrák uralkodó főherceg
I. Ferenc: francia király
VIII. Henrik: angol király
Az európai hadtörténet jelentősebb 1524-es eseményi:
I. Ferenc francia király mozgósította seregét, és betört Lombardiába, elfoglalta Milánót.
Október 24-én Parasztfelkelés tör ki a Német-római Birodalom területén. A felkelés eszkalálódott, és ez lett a nagy német parasztháború kezdete.
Mindkét történés jelentősen érintette a Habsburgokat, és közvetlenül V. Károlyt, így érthető, hogy a császár figyelme elsősorban Itáliára és a német területekre fókuszálódott, nem az oszmán fenyegetésre. Azzal a fiatal magyar királynak kellett törődnie. A horvát, bosnyák és az aldunai végvidéken folyamatos volt a török nyomás, a balkánon állomásozó oszmán csapatok több végvár védelmét, köztük Klisszát és Szörnyét is próbára tették. Miközben délen a török fegyverek, Nyugat- és Észak-Magyarországon a lutheri tanok terjedése okozott feszültséget. Ott lutheri könyveket és egy Wittenbergből érkező igehirdetőt is megégettek.
Az év áprilisában meghalt Szatmári György esztergomi érsek, fő-és titkos kancellár, helyére a király Szalkai László egri püspököt nevezte ki, aki méltóságát haláláig, a mohácsi csatáig (1526. augusztus 29.) viselte.
Az év augusztusában az ország vezetö főurainak kivánságára a király visszahelyezte Báthori Istvánt a nádor tisztségbe, októberben pedig Sárkány Ambrust nevezte ki országbírónak.
Klissza és Szörény
Klissza ostroma 1524. február 5-étől április 10-éig tartotta. A várat a horvátok védelmezték a hercegovinai török és bosnyák erőkkel szemben Novákovics Péter vezérletével. 1522 nyarán a dalmáciai Klissza már egy két hétig tartó ostromot kiállt. Most egy több ezer fős sereg élén Musztafa pasa kezdte vívni. Minthogy a vár egy mediterrán területen feküdt és itt tél enyhe, ezért a törököknek nem kellett kivárniuk a tavaszt.
A vár ellenben jó természeti adottságok között feküdt és két hónapig visszaverte a törökök támadását. Április 10-én Krusics Péter zenggi kapitánynak és Orlovcsics Györgynek hajókon 1500 gyalogos és hatvan lovas élén sikerült elérnie Klisszát, ahol a várbeliek közösen szétverték Musztafa seregét (ugyancsak ők mentették fel hasonló nagyságú sereggel a várat még 1522-ben).
Szörény vára a Duna mellett állt, a 13. században létesített szörényi bánság központja, és a szörényi bán székhelye volt. (Hunyadi János 1439-ben kapta meg szörényi báni kinevezését, 1524-ben ezt a címet Kállay János viselte)
A várat az év tavaszán-nyarán a törökök többször is megostromolták, majd szeptember közepén el is foglalták. A támadókat a rettegett oszmán parancsok, Báli szendrői-nándorfehérvári bég vezette. (Báli bég a végvári krónikák regénysorozat olvasóinak régi ismerőse lehet).