1524

Az 1524-es esztendő eseményeinek bemutatását kezdjük egy kis európai áttekintéssel. Kik is uralkodtak ekkor a jelentősebb országokban?
Magyar királyság: II. Lajos
Oszmán Birodalom: I. Szulejmán
V. Károly: német-római császár és spanyol király
VII. Kelemen: római pápa
I. Ferdinánd: osztrák uralkodó főherceg
I. Ferenc: francia király
VIII. Henrik: angol király
Az európai hadtörténet jelentősebb 1524-es eseményi:
I. Ferenc francia király mozgósította seregét, és betört Lombardiába, elfoglalta Milánót.
Október 24-én Parasztfelkelés tör ki a Német-római Birodalom területén. A felkelés eszkalálódott, és ez lett a nagy német parasztháború kezdete.

Mindkét történés jelentősen érintette a Habsburgokat, és közvetlenül V. Károlyt, így érthető, hogy a császár figyelme elsősorban Itáliára és a német területekre fókuszálódott, nem az oszmán fenyegetésre. Azzal a fiatal magyar királynak kellett törődnie. A horvát, bosnyák és az aldunai végvidéken folyamatos volt a török nyomás, a balkánon állomásozó oszmán csapatok több végvár védelmét, köztük Klisszát és Szörnyét is próbára tették. Miközben délen a török fegyverek, Nyugat- és Észak-Magyarországon a lutheri tanok terjedése okozott feszültséget. Ott lutheri könyveket és egy Wittenbergből érkező igehirdetőt is megégettek.
Az év áprilisában meghalt Szatmári György esztergomi érsek, fő-és titkos kancellár, helyére a király Szalkai László egri püspököt nevezte ki, aki méltóságát haláláig, a mohácsi csatáig (1526. augusztus 29.) viselte.
Az év augusztusában az ország vezetö főurainak kivánságára a király visszahelyezte Báthori Istvánt a nádor tisztségbe, októberben pedig Sárkány Ambrust nevezte ki országbírónak.

Klissza és Szörény ostromai

A teljes cikk itt olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük