A középkori kereszténység ezt a dátumot keresztelő szent János fejevételének napjaként tartotta számon.
A szultán a mohácsi diadala fényében erre a napra a magyarországi hódításai jelképeként, talizmánként tekintett.
Később a török hagyomány – legalábbis a magyarországi hadszíntéren – Szulejmán szultán szerencsenapjának, a diadalok ünnepének tartotta.
Szulejmán augusztus 29-re eső sikerei Magyarországon:
1521. augusztus 29: Nándorfehérvár eleste
1526. augusztus 29: A mohácsi csata
1541. augusztus 29: Buda megszállása
Van olyan vélemény, hogy a mohácsnál aratott győzelem után a szultán tudatosan is igyekezett nagyobb vállalkozásait erre a napra időzíteni. Ez persze nem is volt olyan nehéz, mert a hagyományosan április vége felé Isztambulból induló hadjáratok során a hadsereg fő ereje többnyire júliusra vagy augusztusra tudta elérni a magyarországi hadszínteret.
A Nagy Szulejmán által személyesen vezetett magyarországi hadjáratok:
1521 Nándorfehérvár
1526 Mohács-Buda
1529 Bécs
1532 Kőszeg
1541 Buda
1543 Esztergom, Tata, Székesfehérvár
1566 Szigetvár