Szeptember 27-e, vasárnap óta tart a tűzharc a két hadviselő ország, Örményország és Azerbajdzsán között a dél-kaukázusi Hegyi-Karabahi régió konfliktusában. Katonák és civilek vesztek oda, haditechnika és épületek pusztulnak.
Időközben Örményország miniszterelnöke, Nikol Pashinyan orosz közvetítés mellett elutasította Azerbajdzsánnal folytatott béketárgyalásokat. Egy ilyen találkozó ötlete “nem volt megfelelő”, tekintettel a hegyi-karabahi hegyvidéki régió körüli “intenzív katonai tevékenységekre” – mondta Pašinjan az Interfax orosz hírügynökségnek. Az orosz kormány korábban felajánlotta, hogy közvetít a szomszédos államok között.
Háttér
Azerbajdzsáni katonák az 1990-es évek közepe óta rendszeresen összecsapnak az örmény csapatokkal. Ezek az összecsapások a határharcoktól a kézzelfogható ütközetekig terjednek. A küzdelem leginkább a Hegyi-Karabah régióban folyik, amely nemzetközileg elismerten Azerbajdzsán része, de Örményország számára független állam. Az örmények az 1994-es katonai konfliktus óta irányítják a területet. A régiót, mint időzített etnikai-geopolitikai bombát Sztálin hagyta örökül a világnak. A diktátor a jól bevált “oszd meg és uralkodj” elvet követve a túlnyomóan örmények lakta területet Azerbajdzsánhoz “csatolta”, hogy az ez miatt rendszeresen kialakuló nézeteltérésekben a Szovjetunió atyáskodhasson a felek fölött.
A birodalom felbomlásával Örményországban megmaradt az orosz befolyás, az azeriek azonban más útra tértek.
Törökország Azerbajdzsán védhatalmának tekinti magát. Mindkét ország népének etnikai és nyelvi hasonlóságai vannak, a török politika szerint az azeriek is tulajdonképpen törökök. Ezért a Kaszpi-tengeren mellett fekvő kis állam (amely Szovjet tagköztársaság volt) 1991-es függetlenné válása után gyorsan kialakult a “két állam, egy nemzet” doktrína. Baku és Ankara egyaránt így jellemzi kétoldalú kapcsolatait.
2020 augusztusában újabb véres összecsapás tört az észak-örmény Tavush tartományban a két fél között. A hivatalos információk szerint 17 embert öltek meg, főleg katonákat. Mindkét ország a másik felet okolta, és ezért az eseményeket különbözőképpen interpretálták. Szokás szerint Ankara reflexszerűen azerbajdzsáni védence mellé állt. Ezt kemény retorika követte Hulusi Akar török védelmi minisztertől, aki egyedül Örményországot okolta az esetért: “Az azeri törökök fájdalma a mi fájdalmunk is”. Örményország fizet érte – mondta Akar. A 2016-os négynapos csata során Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentette, hogy vészhelyzetben “a végsőkig” támogatja Azerbajdzsánt. Rögtön török F-16-os vadászgépek is érkeztek Azerbajdzsánba, hogy részt vegyenek a “Turkish-Azerbaijani Eagle 2020” nevű hadgyakorlaton. A 2010-ben ratifikált török-azeri katonai paktum egyébként közös katonai fellépést követel meg, bármelyik országot érne támadás egy harmadik fél részéről.
Oroszország és Törökország nélkül a hegyi-karabahi konfliktus fegyvereit aligha lehet elnémítani.
Örményország lakossága mintegy 3 millió fő, akik keresztények.
Azerbajdzsánt kb. 10 millióan lakják, jórészt muszlimok (akiknek 85%-a síita és 15%-a szunnita).
Az Azerbajdzsánba ékelt, 11500 km²-es Hegyi-Karabahban túlnyomó részt örmény keresztények élnek, akiknek nem áll szándékukban magukat a muszlim azeri kormány irányításának alávetni.
Olaj
Azerbajdzsán Oroszország és Kazahsztán után a harmadik legfontosabb olajexportőr a posztszovjet térségben. Az olajipar terjeszkedése húsz éve hajtja a növekedést, és az ország egy főre jutó jövedelme 652 dollárról 2000 és 2016 között közel 4000-re emelkedett.
Az olaj ára azonban a korona-vírus okozta gazdasági visszaesés miatt összeomlott. Az államkasszát feltöltő, egyébként dús exportbevétel erőteljesen csökkent, amit az azeri társadalom igencsak megérzett. Legalább részben ennek tudható be, hogy az azeri diktátor (Ilham Alijew), Erdogan teljes körű támogatását maga mögött tudva a bajokról háborúval igyekszik elterelni a figyelmet.
Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium sajtóirodája által közzétett kép azeri katonákról az örmény fegyveres erõkkel vívott összecsapás közben Hegyi-Karabahban 2020. szeptember 27-én. A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban azután robbantak ki összecsapások, hogy Örményország bejelentette, hogy Azerbajzsán légi és tüzérségi támadást hajtott végre Hegyi-Karabah ellen. Baku viszont azt állította, hogy csak azért intézett támadást, hogy ezzel válaszoljon egy örmény tüzérségi támadásra. Az összecsapások nyomán örmény földön rendkívüli állapotot hirdettek ki, teljes katonai mozgósítást rendeltek el, s Azerbajdzsánban szintén rendkívüli állapotot rendeltek el.
MTI/AP/Azerbajdzsáni védelmi minisztérium sajtóirodája
Harcok
A küzdelem földön és levegőben egyaránt folyik
Ez az elmúlt évtizedekben a legsúlyosabb harc a két volt dél-kaukázusi szovjet köztársaság között. A felek harci repülőket, helikoptereket, drónokat, harckocsikat és egyéb nehéztüzérségi eszközöket is bevetnek.
Hivatalosan jóval több mint száz embert öltek meg az örmény oldalon. Azerbajdzsánban is sok halottról beszélt a katonaság. Mindkét fél azt állította, hogy ellenfelének több száz katonáját ölte meg. Baku szerdán 2300 örmény halottról és sérültről beszélt. Emellett állítólag megsemmisült egy S-300 rakétavédelmi rendszer. Jereván ezt azonnal tagadta. Jelenleg nincs független értékelés a halottak számáról.
Források:
https://www.dw.com/de/die-gro%C3%9Fm%C3%A4chte-und-der-kampf-um-berg-karabach/a-55090727
https://www.dw.com/de/berg-karabach-russische-vermittlunginitiative-gescheitert/a-55101399
https://privatbankar.hu/cikkek/makro/erdogan-uj-haboruja–most-ormenyorszag-ellen.html
Putyin
A cárnak nincs könnyű dolga. Ugyanis az őrült szultán legújabb lépése újabb figurát hozott fenyegetett helyzetbe a geopolitikai sakktáblán. A török ugyanis arra készült, hogy behatoljon a Kaukázusba. Még csak az kéne! Észak-Afrikában már összezavarta a dolgokat nem sokkal az után, hogy Szíriában is felborította a nagy gonddal éppen hogy kialakított status quot. A fekete-tengeri helyzet meg már korábban is rendkívül veszélyes volt. Ha Oroszország nem veszi el a Krímet az ukrán oligarcháktól, akkor a Fekete-tenger éppenséggel könnyen a NATO beltengerévé válhatott volna.
Nehéz volt megmondani, hogy a szultán voltaképpen önjáró módban csapkod mindenfelé és borogat össze maga körül mindent, vagy valakik vezérlik a lépéseit. Azzal, hogy látszólag mindenkinek hajlandó volt nekimenni, inkább az tűnt valószínűnek, hogy elszabadult.
Alighanem azt képzelte, hogy a medvét olyannyira lefoglalják az európai ügyek (Belarussia és Navalnij), hogy ezzel nem akar majd foglalkozni. Hát tévedett. Vagy mégsem?
A cár nehéz döntésnek néz elébe. Mi pedig kíváncsian várjuk, mire fog majd jutni.
Érdekes lehet még:
https://index.hu/kulfold/2020/10/06/orosz_torok_proxyhaboru_karabah/
https://privatbankar.hu/cikkek/makro/putyin-figyelmeztet–melyulo-ellentetek-a-torokokkel.html
Lövészárok- és drónháború
Updates:
2020.10.01
A Karabakh Védelmi Erők 23 elesett katona nevét tette közé. Születtek 1986-2002 között.
Hegyi-Karabah miniszterelnöke arról számolt be, hogy az általuk átvizsgált azeri katonák mindegyikénél drogot is találtak.
Pashinyan örmény elnök szerint a törökök szíriai zsoldosokat dobtak át a frontra, akik terrorszervezetek kötelékeibe tartoznak.
A Karabah védelmi erők egységei csütörtökön lelőttek három azerbajdzsáni harci helikoptert az Artsakh – Azerbajdzsán konfliktuszóna déli részén, Varazatumb (Lele Tepe) fölött, amelyből az egyik aztán iráni területen zuhant le.
(forrás: news.am)
Az örmény védelmi minisztérium megerősítette, hogy csütörtök reggel nagy hevességgel újultak ki ismét a harcok, de az azeri erők minden támadása kudarcba fulladt, katonáikat meghátrálásra kényszerítették a karabahi örmény egységek. Hozzátette,
az azeriek a vasárnap kezdődött harcokban 350-360 katonát veszítettek, illetve a három helikopteren kívül 15 páncélozott járművet, egy Szmercs típusú rakétasorozatvetőt és hat drónt is.
Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium csütörtök reggel arról számolt be, hogy csapataik előző nap estétől folyamatosan tűzérségi csapásokat mértek az örmények állásaira.
Jelentése szerint az örmények ágyútűzében meghalt egy civil Terter városában, amely a hegyi-karabahi háborút 1994-ben lezáró tűzszünet által lefektetett demarkációs vonal közelében fekszik. Súlyosan megrongálódott a terteri vasútállomás is.
2020.10.09:
A hegyi-karabahi hatóságok szerint mintegy 140 ezer ember hagyta el otthonát a tizenkét napja tartó harcok miatt. A szeptember 27-én kiújult harcokban legalább négyszázan haltak meg. Ilham Aliyev azeri elnök a Hegyi-Karabahból és a környező területekről való örmény kivonuláshoz kötötte a fegyverszünetet. Örményország kizártnak tartja, hogy kivonuljon a magának követelt területről. (index.hu
/kulfold/2020/10/08/genfi_targyalasok_hegyi-karabahrol/)
<iframe width=”560″ height=”315″ src=”https://www.youtube.com/embed/F1APsgkFrJ8″ frameborder=”0″ allow=”accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture” allowfullscreen></iframe>
A harcok beszűntetésére szólította fel a Hegyi-Karabah birtoklásért háborúzó feleket csütörtök éjjel Vlagyimir Putyin orosz elnök, és meghívta Moszkvába másnapra Örményország és Azerbajdzsán külügyminiszterét.
Vlagyimir Putyin az Ilham Aliyev azeri elnökkel és Nikol Pasinjan örmény miniszterelnökkel lefolytatott telefonbeszélgetések után a harci cselekmények beszűntetésére hívott fel a hegyi-karabahi konfliktusövezetben, humanitárius megfontolásból, valamint az elesettek holttestének és a foglyok kicserélése érdekében – közölte a Kreml. (origo.hu
nagyvilag/20201009-putyin-moszkvaba-hivta-az-ormeny-es-az-azeri-kulugyminisztert-is.html)
2020.10.10:
Tűzszünetben állapodott meg szombat déltől Örményország és Azerbajdzsán a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah területén. A tűzszünet azonban nem tartott negyed óránál tovább, az azeri erők és az örmények egymást vádolják azzal, hogy megsértették a megállapodást.
2020.10.14:
2020.10.29:
Az azeri előrenyomulás jelentősnek mondható, a földön három irányból támadták meg Hegyi-Karabahot, és jó úton vannak afelé, hogy elvágják a legfontosabb Örményországba vezető úttól, valamint Hadrut bevételével immár Stepanakert (a tartomány székhelye) is megközelíthetővé vált számukra.
2020.11.09:
Miután az azeri erők elfoglalták Susa várost, az örmény és az azeri kormányzat tűzszünetet és békét kötöttek, ami tulajdonképpen örmény kapitulációként értékelhető. A megállapodást orosz közvetítéssel hozták tető alá, és Oroszország öt éves mandátummal békefenntartókat küldött a térségbe.
A Reuters hírügynökség jelentésében kiemelte, úgy tűnik, hogy az egyezség híre meglepetésként érte Párizst. Az azeri csapatok és az örmény erők közötti enklávéban hatályba lépett tűzszünet felügyeletére már kedden a térségbe érkeztek az orosz békefenntartók, amivel Oroszország kiterjeszti katonai befolyását az egykori szovjet köztársaságokban, amelyeket stratégiai hátudvarának tekint.
Oroszország – az Egyesült Államokkal és Franciaországgal – társelnöke az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) úgynevezett minszki csoportjának, amely 1992 óta közvetített a hegyi-karabahi rendezésben. A most megszületett egyezségbe azonban sem Washingtont, sem Párizst nem vonta be Oroszország – írta a Reuters.
2020.11.17:
A háború értékelése hadászati szempontból:
https://moszkvater.com/miert-gyozott-azerbajdzsan/
https://index.hu/kulfold/2020/11/17/a_hegyi-karabahi_haboru_igazi_gyoztesei_a_dronok/