Krónika a török korból


1602. augusztus 12-én történt, hogy Hasszán pasa, török nagyvezér nagy hadserege élén megkezdi a stratégiai fontosságú Székesfehérvár ostromát… A 15-éves háború folyamán a keresztény szövetséges hadvezetés többszöri törekvése volt, hogy a törökök magyarországi Hódoltságának központját, Budát – a törökök Kizil Elmáját – visszafoglalják, ennek azonban előfeltétele volt, hogy olyan nagy várakat és városokat is visszaszerezzenek, mint Esztergom és Székesfehérvár. Ezeket a háború folyamán többszöri kísérletek után véres harcokban sikerült is elérniük. A Porta természetesen nem nyugodott bele sem Esztergom, sem Székesfehérvár elvesztésébe. 1602 augusztusában Hasszán nagyvezér – a források szerint 70-ezer főnyi – hadserege megindult Székesfehérvár – az ősi magyar királyi székhely, Alba Regia – újbóli elfoglalására. Ekkor a vár őrségét 500 német és 300 magyar gyalog alkotta – Istvánffy Miklósnál ez a szám jóval nagyobb: 3000 német gyalogról és 1000 hajdúról szólt. Annyi bizonyosan mondható, hogy a Székesfehérvár parancsnoka gróf Giovanni Mario Isolano Bolognese volt, a vicekapitány pedig – a nevezetes katona – Wathay Ferenc. Hasszán pasa augusztus 12-én kezdte meg Székesfehérvár módszeres ostromát. A nagyvezér mellett felsorakozott a város ostromára Ali budai pasa, és Dervis boszniai pasa is, valamint Lala Mohamed ruméliai beglerbég. Már ezen a napon élénk tűzharc alakult ki – miközben az ostromlók hozzákezdtek a sáncok és közelítő árkok ásásához. A védők csellel éjszaka visszahúzódtak – a Beslia városból, vagyis Székesfehérvár egyik külső városrészéből –, de a hátrahagyott égő fáklyák megzavarták a törököket, akik csak hajnalban jöttek rá, hogy a védők visszahúzódtak az erődített várba.
Forrás: Vitézlő Rend - török- és kuruckori hagyományőrzés - https://www.facebook.com/groups/411986345503354
A mai nap krónikája igyekszik olyan eseményeket megjeleníteni, amelyek a naptár alapján valamilyen formában kapcsolódnak egy-egy évfordulóhoz vagy jeles naphoz.