Krónika a török korból

1547. június 19. Drinápolyi béke A későbbi, híressé vált drinápolyi békével (1568) szemben ez öt évre szólt. Buda elfoglalását követően a török terjeszkedés tovább folytatódott. Miután 1542-ben sikerrel a helyi török erők elhárították a főváros visszavételére indított birodalmi hadjáratot, Szülejmán szultán a következő évben ismételt felvonulásával meghódította Pécs, Esztergom, Tata és Székesfehérvár várait és városait. 1544-ben pedig a budai pasa Nógrád, Visegrád, Hatvan, Simontornya erősségeit vette be. Ferdinándnak időre volt szüksége az új végvárvonal kiépítésére, ehhez viszont békét kellett kötnie. A szultán is rá volt utalva a nyugati birodalomfél nyugalmára, mivel a perzsák ellen készült. Azonban a béke árát magasra szabta, Ferdinánd számára megalázó módon 30.000 aranyforintot kellett fizetnie az általa a „szultán kegyelméből átengedett”, azaz a megmaradt országrész uralmáért. A szerződés öt évre szólt, de Ferdinánd már 1549-ben megszegte, amikor titkos szerződést kötött Fráter Györggyel Erdély átadásáról. 1551-ben a Habsburg-csapatok bevonultak Erdélybe, ezzel felrúgták a békét, a háború kiújult és ez vezetett az 1551-52. évi nagy török hadjáratokhoz.